Engedd el!
2013 június 18. | Szerző: Oravecz Nóra
Elengedni, ragaszkodni, görcsösen akarni, ugye ismerős? Miért nem jön össze? Vajon mi az oka annak, hogy nem sikerül, hogy még mindig egy helyben toporogsz? Nézzük csak!
Csak nyugalom. Csak még egy lépés, aztán egy másik. Ne aggódj, minden jön majd a maga idejében, de addig is élvezd azt, amit kapsz. A mosolyokat, a pillanatot, a lehetőségeket, a csatákat, mindent. Azt, ha összetörnek, azt, ha nem megy, mindent, hiszen ez visz majd előre. Az, hogy benne voltál és megtapasztaltad – azt, amikor fáj, amikor nem, de leginkább a határokat, ameddig elmehetsz, amennyit még elbírsz.
Egy dologban idővel biztos leszel: nem kaphatsz annál nagyobb feladatot, mint amivel elbírsz. Tényleg. Jön majd, A vizsgák, az új feladatok, az új munkahelyek, új főnökök, kihívások, mind nagynak tűnik majd, fel is adnád, ha tehetnéd, de az Élet csak ilyenkor leckéztet igazán: meg mered-e próbálni, fel mered-e húzni a kesztyűt, és kilépsz a komfortzónádból, vagy tovább álldogálsz egy helyben?
Top tipp: Ha úgy érzed már nincs több erőd, akkor folytasd igazán. Ugye már te is tapasztaltad azt, hogy amikor valamit feladtál, akkor történt meg? Meg kell tanulni elengedni a görcsös ragaszkodást, ugyanis azzal görcsöket teremtesz, amivel megnehezíted az útját annak, hogy megérkezzen az a valami, amire annyira vágysz. Tessék nyugodtan hátradőlni, ha úgy érzed megtettél minden tőled telhetőt és átadni a Sorsnak az irányítást, tessék, vezessen csak el oda, ahol a helyed. Ó, elhiheted, meg fogja ő tenni! De te csak mindig folytasd tovább. Nagy különbség van a feladás, elengedés és beletörődés között. Kettő kudarc, egy meg kulcs az ajtóhoz, ami mögé annyira be szeretnél vágyni.
Mindig csak egy lépésre koncentrálj. Csak egyre. Arra, hogy azt mindenképp megtedd és határozottan. Több nem számít, a többi az csak frusztráció. Legyél ott a jelenben, és ne fáraszd magad a jövővel. Valójában semmi sem fog történni, ha egy pillanatra a mára koncentrálsz. Mindig csak egy pillanatra egészen addig, amíg megtanulsz a jelenben élni.
oravecznora
Megírva, vagy te írod?
2013 június 21. | Szerző: Oravecz Nóra
Mármint a Sorsod. Van, nincs, mi az igazság? Ugyan mikor kezdődik a Sors, és mikor van az, hogy te valamit annyira akarsz, hogy végül bevonzod? De miért akarod azt a valamit annyira? Honnan jön a késztetés? Ma is elmélkedés, mert mindig ez van.
Az utóbbi időben egyre többet gondolkodtam a fenti kérdéskörön. Barátokkal beszélgettünk róla, meg olvasói levelekt kaptam, tucatjával. Mert hogy van az, hogy egyszer azt írom, hogy elég, ha hiszel, utána meg azt, hogy hagyd, hogy az Élet alakítsa a dolgokat.
Pedig pontosan így van. Először jön valami, amire te annyira vágysz, azt sem tudod, hogy honnan, onnantól csak bíznod kell az érzésben és hinni benne. Aztán rájöttem valamire, pontosabban tegnap az egyik kávézóban kívánkozott ki belőlem, azóta megnyugodtam. Az elmélet a következő volt: van Sors, vagy valami, ami sokkal nagyobb tőlünk, ami irányítja a szálakat, ami tudja, hogy nekünk mi jó, mi pontosan emiatt érezzük, hogy mi az igaz számunkra, meg mi a nem – de van döntési lehetőségünk, hogy mit választunk. Hibázhatunk, van új esély, de minél többször követjük el ugyanazt a hibát, annál nagyobb leckét kapunk. Én is hibáztam. Akkorát, amilyet szerintem az életben nem fogok újra megtenni. Mégis abban a pillanatban, hogy visszatértem a régi életembe, minden a helyére állt. Feladhatod magad, az életed, letehetsz a Sorsodról, sohasem leszel boldog. Olyan igazán boldog. Belemenekülhetsz a párkapcsolatba, az sem fog kielégíteni. Pár évig igen, csak aztán majd jön a gondolkodás, hogy ez most komoly? Valóban ezt akartad? Semmi felett sem lehet átsiklani. Ez már csak ilyen.
De van valami, ami nagyon fontos. Sorsa mindenkinek van, de csak annak jönnek a csodák meg a bevonzás, meg az igazi siker, a boldogság, aki az útján van. Néha csak elég körbenézni, kiábrándító, hogy mennyi ember él úgy, mint egy zombi. Reggel felkelnek, elmennek dolgozni, és megelégednek azzal, ami van. Eldöntik, hogy ez nem lehet ennél több, és meg sem adják neki az esélyt, hogy több legyen. De ha mersz a szívedre hallgatni, mert igazából tényleg csak arra kell, és kérdés nélkül megteszel mindent, amit súg – nem lesz könnyű -, akkor bizony lesz Sors, meg véletlenek, meg vonzás törvénye, meg minden.
Életszagú példa: pár napja egy barátommal beszélgettünk egy helyen Budapesten valamelyik délután, amikor velem szemben észrevettem egy srácot. Nagyon hasonlított egy millió éve nem látott ismerősre, egyetlen pillanatra eszembe is jutott, hogy tök hasonlítanak. Eltelt öt perc, a pultnál megláttam a fiút. Véletlen? Vonzás törvénye? Ez mi? Igen, rögtön elkönyvelhetnéd, hogy vonzás törvénye. Aztán este eszembe jutott, hogy mi nem ott szerettünk volna találkozni eredetileg. A cél egy másik hely volt, de mivel ott nem volt az egyik kedvenc italomból, egy másik helyre ültem be. Én csak az érzéseim után mentem, és azt csináltam, amiben jól érzem magam – ő meg megjelent. Szóval valami van.
Ez meg a másik. Te mersz az érzéseidre hallgatva menni előre? Legyen ez ma a zárás, hallgass az érzéseidre, lépj rá az utadra, és aktiváld a csodákat. Izgalmasabb lesz az élet, hidd el.
Oldal ajánlása emailben
X